szokásos, banális osszegzés. nehéz év volt, hosszú, és telített. rendeztem Corneille Illúzióját, Goldoni Nyaralásmániáját, Nyina Szadur A mező c. darabját írtam novellákat, recenziókat, színikritikát, tanulmányt (Irodalmi Szemle, Kalligram, Bárka) kiadták a konyvem (Arcadia), eddig négy kritika készult róla írtam és rendeztem rádiójátékot (Az idegen - Pátria r.) államvizsgáztam, szakdolgozatot írtam, lett még egy bacalar diplomám lettem...

Az egyik adón retró kabarét nyomatnak (70es évek) a másikon megy a sztendapkamedit. Nem igazán értem, lehet, hogy tényleg nincs humorérzékem, mért nem nevetek? Nekem ez mért nem vicces? Csillácska aszondja, hogy az a vicces benne, hogy nincs humorom. Na mindegy. Szóval, gondoltam elkezdek blogot írni, lám szilveszter/újév, ideális konstelláció, szinte kísért, hogy az otletnek máris fatális eredetet tulajdonítsak - de azért maradjuk csak inkább a szimbólumnál.